Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Kis karácsony, nagy karácsony...

Nem tudom milyen emlékek jutnak az eszébe a kedves olvasónak, ha meghallja a címben említett karácsonyi gyermekdal részletét... mégis, egyvalamit biztosan sugall ez a dal: van akinek bőségben tellenek az ünnepek, és vannak emberek akik a létminimum peremén, a mindennapi betevőért küzdve nemhogy szűken jut az ajándékokból(ilyenről álmodni se mernek), az is kérdés hol hajtják le fejüket, fagyoskodnak a minuszokban, holnap Éhkopp Úr kopgtat e, vagy Yama a halál Istene csenget... ha egyáltalán lenne hol. Egy 2005-ös statisztika szerint csak Budapesten minimum 3000 főre teszik azok számát, akik az utcán élnek, további 5000-en laktak hajléktalan szállókon. Így a karácsony és az ünnepek beköszöntével valahogy mélyebben megérinti a jóérzésű embereket a néhéz sorsú emberek élete, melyet a bizonytalanság küszöbén tengetnek. S bármennyire is nehéz elképzelni, karácsony az aluljárókban is beköszönt. Mert bizony ünnep van, a szívek örülnek.

Huszonharmadika szombat van, késő délutáni órák az aradi utacai Vaisnava ashramban. Kedves vega barátunk, akit itt csak "Boldogság" néven ismerünk már sok napja szervezi a közelgő ünnepek alkalmából adományok és étel soztását. A konyhában glédában állnak a holnapi kellékek: ruhák, gyerekjátékok, sütemények, a 24.ei meleg étel összetevői. Többen segítkezünk az elékészületekben: karfiolok hullanak rózsáikra percek töredékei alatt, sárgarépát, majd sűtőtököt hámozunk, aprítunk. A szendvicsekre a lencsepástétom épp elkészült, fő a vacsora is. Aztán már nincs sok tennivaló.

Boldogság, vagy ahogy másik nevén itt a veg.hu -n ismerjük Govinda, már több évtizede tevénykedik aktívan karitatív munkákban, valamint a Civil Rádióban a Krétakör és Govinda konyhája műsorokat is szerkeszti és vezeti. Ehhez az önzetlen fáradozáshoz gondoltuk jópáran a vegről, hogy mi is hozzáraszünk valamit...

Hisz mi is a karácsony lényege? Mert biztosan nem a karácsonyi bejgli, a kivágott fenyőfa, és kiszenvedett állattestvéreik szervírozása az ünnepi tálakon. Karácsony a feltétlen szeretet, az együttérzés, a megbocsátás és önzetlen adás ünnepe természetesen a Jézus születésének keresztény misztériuma mellett. És igen az adás.... adni, adni, adni. De nem biztos, hogy mindíg az anyagiak számítanak. És adni önzetlenül olyannak, akit nem is ismerünk; Paramhans Swami Maheshwarananda-t idézve: "ÉS ADD SZERETEDET ÉS MEGÉRTÉSEDET MINDENKINEK" Azt hiszem valahol ez lenne a lényeg, az év 365 napján.

És mire felkelt vasárnap Govinda barátunk már megfőzte a szójavirsli pörköltet, hogy az illúzió meglegyen és senki se fogjon gyanút, hogy mi bizony vegetárius ételt fogunk osztani. Hatalmas kondérban megpárolódott a zöldséges rizs és az egzotikus fűszerektől illatozó sütőtökpuding költemény is. 9 körül megérkezett szenvicskészítő és ételosztó csapat többi tagja is. A napot nehéz sorsú családokkal kezdtük menhelyen: ruhák, gyermekjátékok és sütemények érkeztek kérésre. Majd a sebes szenvicskészítés után a Nyugatinál osztottunk melegételt végül egy női szállás és melegedő következett...

Azomban ne gondolja senki, hogy hátradölve a karosszékbe az otthon melegében oly messze vagyunk ettől a zord világtól. Sorsokat ismertünk meg, hogy egy válás, egy tartós betegség, munkanélkülivé válás milyen könnyen az utcára juttatja az embert. És hamis ítélkezés, hogy minden hajléktalan áplatlan, alkoholista. Igaz utóbbiból láttunk számos példát. De a legtöbbük érző, törődést, figyelmet, segítséget igénylő EMBER, akikre az ünnepek múltával sem kéne "koszos csövesként" tekinteni. El tudnánk képzelni, hogy az aluljáróban a koszos papírkartonokon és plédeken fekvő embertársaink kis 20-30 cm-es mindenféle hulladék-kütyüvel feldíszített fenyőfát álítanak? hogy egy kis illúzió legyen a didergő hidegben... El tudjuk képzelni azt a széles mosolyt melyet egy tál étel vagy a repeta lehetősége ad? Vagy, hogy "ó évek óta nem ettem süteményt!" egy gesztust melyet a szívből jövő "Boldog karécsonyt!" ad? Megható és szivet szoronható érzések törnek/törtek fel mindannyiunkból...

Ilyenkor érzem csak, hogy milyen gazdag vagyok, milyen bőségben élek a lelkiekben és anyagiakban egyaránt. De azt hiszem így vagyunk ezzel nagyon sokan. Adni jelenti a legnagyobb örömet, a remény mosolyát meglátni a másik arcán.

Egy indiai szent Sri Mahaprabhuji a következőket mondta:

"Isten fénye minden élőlényben ott van. Szeretni és szolgálni őket Isten szolgálatát jelenti. A szeretet ébreszti fel a tökéletes önmegvalósítást"

Vigyük karácsony üzenetét, a naptári év 365 napján! BOLDOG KARÁCSONYT!

Szerző: giyandeva
Forrás: veg.hu

© halmaz.hu